Böjt 5. nap: Jézus a pusztában – A próbák, a hit és az Atya közelsége
2025. márc. 10. 7:52 ,
Nincsenek hozzászólások
Böjt 5. nap: Jézus a pusztában – A próbák, a hit és az Atya közelsége
"A Lélek pedig azonnal kivitte a pusztába.
Negyven napig volt a pusztában, miközben kísértette a Sátán. Vadállatokkal volt együtt, és angyalok szolgáltak neki."
(Márk 1:12-13)
Áldott vasárnap reggelt, kedves Testvérek!
A böjti időszakban mindannyian belépünk a magunk „pusztájába” – a lemondás, az elcsendesedés és a belső küzdelmek helyére.
Jézus is ezt az utat járta be, mielőtt nyilvánosan szolgálni kezdett volna.
Nem emberek figyelme, nem földi dicsőség, hanem az Atyával való mély közösség volt a célja.
De miért volt szükség erre a negyven napra?
A böjt ősi hagyomány volt – Mózes negyven napig böjtölt, mielőtt megkapta a Tízparancsolatot
(2Móz 34:28),
Illés negyven napig vándorolt, hogy elérje Isten hegyét
(1Kir 19:8), és Izrael népe negyven évig bolyongott a pusztában, hogy megtanulja:
"Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazzal él az ember, ami az Úr szájából származik." (5Móz 8:3)
Jézus ezzel az Igével válaszolt a Sátánnak, amikor megkísértette őt (Máté 4:4).
A puszta mindig a próba és az elmélyülés helye.
Ahol nincsenek zajok, nincs komfort, csak a szív és Isten. Jézusnak is választania kellett: a könnyebb utat járja, vagy az Atya akaratát követi.
A három kísértés:
1. A kenyér csábítása
– Jézus éhes volt, a Sátán pedig azonnali megoldást kínált. De Jézus tudta, hogy nem a kenyér az igazi táplálék, hanem Isten szava.
2. A látványos csoda csábítása
– A Sátán azt mondta:
„Vesd le magad, és angyalok fognak megmenteni!”
De Jézus nem akart öncélúan csodát tenni.
3. A hatalom csábítása
– A világ összes dicsőségét és hatalmát felajánlották neki… de milyen áron?
Jézus nemet mondott, mert egyedül az Atyát akarta szolgálni.
Hogyan győzött Jézus?
Nem erővel, nem hangos szóval, hanem az Igével.
Ez a mi példánk is:
amikor gyengék vagyunk, amikor kísértés ér, az Ige a mi fegyverünk és erőforrásunk.
És végül:
"angyalok szolgáltak neki". Milyen gyönyörű lezárás!
Isten nem hagyta magára Jézust a harc után, hanem gondoskodott róla.
Ahogyan rólunk is, ha hűségesek maradunk.
Gondolkodj el ma ezen:
- Mi az a „puszta”, amin most keresztülmész?
- Mi az a kísértés, ami el akar téríteni Istentől?
- Hogyan tudnád erősebben beépíteni az Igét az életedbe?
Imádság:
Uram, köszönöm, hogy Jézus példát adott nekem a kitartásra és a hit erejére. Segíts, hogy ne csak külső lemondásokkal böjtöljek, hanem a szívemet is teljesen Neked adjam!
Légy velem a pusztában, erősíts meg, és vezesd lépteimet!
Ámen.
Áldott, békés vasárnapot kívánok!
