Kedd esti áhítat: Amikor a csend még imádkozik helyettünk
2025. máj. 7. 7:48 ,
Nincsenek hozzászólások
Kedd esti áhítat:
Amikor a csend még imádkozik helyettünk
"...egy szívvel és egy lélekkel kitartóan vettek részt az imádkozásban"
(ApCsel 1,14)
Van egy sajátos fénye az estének.
Amikor a nap már nem sürget, amikor az elvégzett dolgok lelassulnak, és az elmaradtak sem nyugtalanítanak annyira. Ilyenkor halkabban szól a világ, és ha nagyon figyelünk, még a Lélek leheletét is hallani lehet.
Az esti imádság másféle,
mint a reggeli.
Ott reggel még tervek, remények, lendület.
Itt este már sebek, elfáradt lépések, néha néma sóhajok.
De Isten számára ezek éppolyan értékesek.
Sőt – talán még közelebb húzódik hozzánk az est csendjében.
Képzeld csak el azt a felső szobát, ahol a tanítványok napokig együtt imádkoztak. Ott is voltak esték.
Fáradt, halk beszélgetések. Egymás mellé hajló szívek. Talán sírt is valaki.
Talán nem mindenki értett mindennel egyet.
De nem adták fel.
Együtt maradtak.
Az imádság akkor is folyt, amikor már nem volt szó.
Mert a közösség imádsága nemcsak a kimondott szavakból áll.
Hanem abból, hogy ott maradunk.
Nem futunk el.
Hordozzuk egymást – még ha csak csendben is.
Ma este…
Ne akarj már mindent megérteni.
Ne akarj mindent rendbe tenni.
Elég, ha leteszed, amit hoztál.
Elég, ha kimondod:
„Itt vagyok, Uram. Fáradtan is. De Veled. És a Tieiddel.”
Ez az imádság ereje.
Ima:
Uram, köszönöm ezt a napot. Köszönöm, hogy a reggeli imádság ösvényére estére is visszatalálhatok.
Köszönöm a közösséget
– azt is, amely látható, és azt is, amely titokban hordoz engem. Hadd legyek én is csendes hordozója valakinek.
És ha ma már nem tudok imádkozni, kérlek, imádkozz Te bennem.
Add, hogy egy akarattal, egy szívvel alhassunk el
– a Te békédben.
Ámen.
Menj ma este úgy nyugovóra, mintha valaki még mindig a nevedet suttogná Isten előtt.
Mert lehet, hogy így is van.
És talán te is valaki álmait hordozod ma imában – csendesen, láthatatlanul.
Áldott, békés estét kívánok, és Lélekben megpihenő álmot.
Szeretettel, Etelka