Szerda esti áhítat: Isten csendje mögött munkálkodik a kegyelem
2025. máj. 8. 8:08 ,
Nincsenek hozzászólások
Szerda esti áhítat:
Isten csendje mögött munkálkodik a kegyelem
„A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak.”
(Róma 12,12)
A nap végére érve talán elfáradtál.
Talán nem történt ma „csoda”, nem jött áttörés, nem oldódott meg, ami régóta nyomaszt.
De valami mégis történt: imádkoztál. Kitartottál.
Nem fordultál el.
Ez több, mint gondolnád.
Mert az ima nem csak kérés – az ima jelenlét.
Ott maradás.
Lélegzetvétel a csendben.
Vannak napok, amikor a hited nem kiált, csak suttog.
És Isten azt is hallja.
A reggeli áhítatban egy régi kérésre bátorodtunk újra imádkozni.
Ma este hadd legyen az üzenet ennyi: nem hiába tetted.
Nem hiába nyúltál utána újra. A csendben is munkálkodik az Úr, és ahol az imádság hűséggé érik, ott már növekszik valami láthatatlan.
Ma este…
Ne követelj választ – csak add oda a napodat.
Az elfáradásodat.
A csenddel teli próbáidat.
És bízz abban, hogy Isten nem felejt, nem hallgat közönyből, és nem késik, csak épít.
Ima:
Uram, köszönöm ezt a napot – a csendes perceket, a sóhajtásaimat, a gondolatokat, amiket csak Neked mondtam el.
Köszönöm, hogy Veled tölthettem ezt a napot, még akkor is, ha nem mindenre kaptam választ.
Add, hogy a csendben is bízni tudjak, és a várakozásban is örvendezni.
Legyek állhatatos, amíg csak élek – mert Te mindig hűséges vagy.
Ámen.
Áldott, békességgel teli estét kívánok, Isten hűséges jelenlétében megnyugodva.
